Mi ez?
Barangolj a képernyődön! Hargita megye tájházainak virtuális prospektusa, mely újszerű módszerekkel, gömbpanorámák segítségével mutatja be egy-egy működő tájház termeit, kiállító tereit.
Barangolj térkép alapján! Nézd meg térképen az összes helyszínt, amelyről gömbpanoráma készült, szűrd a helyszíneket témák szerint, tudj meg többet az egyes helyszínekről, válassz gömbpanorámát.
Hargita megye tájházainak virtuális prospektusa, mely újszerű módszerekkel, gömbpanorámák segítségével mutatja be egy-egy működő tájház termeit, kiállító tereit..
Célunk megmutatni mindazt, amiért érdemes egy-egy hargita megyei tájházat meglátogatni. Igazi kedvcsináló!
Terveink szerint fokozatosan szeretnénk bővíteni az erdélyi tájházak virtuális gyűjteményét. 

Fogalomtár A Kriza János Néprajzi Társaság nyolc nagyobb egységbe rendezte a különböző gyűjteményeket, ezek a következők:



I. Tájház
II. Tájmúzeum
III. Céhtörténeti múzeum
IV. Emlékház/Emlékszoba
V. Helytörténeti múzeum
VI. Néprajzi múzeum
VII. Néprajzi szoba
VIII. Néprajzi gyűjtemény
A tájház – T. Berecki Ibolya meghatározása szerint – „olyan szabadtéri néprajzi gyűjtemények, amelyek a helyben összegyűjtött és megőrzött tárgyakkal az adott település vagy tájegység hagyományos tárgyi kultúráját, a népi építészet szempontjából jelentős (esetleg népi műemléknek minősített) épületekben berendezett lakásbelsőket, olykor a műhelyeket, gazdasági épületeket vagy egyszerűbb ipari létesítményeket mutatják be. Nagyon fontos hangsúlyoznunk mint minimális követelményt, hogy a tájháznak legalább egy, meghatározó helyisége eredeti, a településről származó tárgyakkal enteriőrként berendezett kell, hogy legyen.” (Tájházi akadémia 2009 – Oktatási anyag)

Tájmúzeum alatt a Magyar Értelmező Szótár és a néprajzi szakirodalom egy tájegység, vagy egy vidék történetére, kultúrtörténetére, mesterségtörténetére, népművészetére vonatkozó tárgyak gyűjteményét és szakszerű bemutatását érti.

A céhtörténeti múzeum kategóriába azokat a gyűjteményeket soroltuk, melyek a helyi, elsősorban urbánus környezetből származó, kézműves (céhes) társadalom tárgyi emlékanyagát mutatják be. Ennek legjelesebb erdélyi példája a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum.

Az emlékház/emlékszoba híres emberek, múzeumi előírások szerint berendezett (szülő)háza, vagy emlékükre – személyes tárgyaikkal berendezett – szoba. Ide soroltuk például Ady Endre érmindszenti, Horváth Istváné magyarózdi, vagy Tamási Áron farkaslaki emlékházát.

A helytörténeti múzeum kategóriába azokat a gyűjteményeket soroltuk, melyek a néprajzi anyag mellett, ezzel egyenlő, vagy ennél nagyobb arányban helytörténeti (régészeti, egyháztörténeti, iskolatörténeti stb.) anyagot is kiállítanak. Az ilyen jellegű gyűjteménynek otthont adó épület rendszerint nem egykori parasztház, hanem valamilyen más épület (kúria, kántori lakás stb.). Ez a kategória elég sok ponton hasonlít a tájmúzeumhoz.

A néprajzi múzeum kategóriába azokat a kizárólag néprajzi anyagot tartalmazó gyűjteményeket soroltuk, melyek egy-egy nagyobb régió több etnikumának anyagi kultúráját, vagy egyetlen etnikum különböző néprajzi tájegységről összegyűjtött tárgyi kultúráját mutatja be szakszerűen. Adatbázisunkban ilyen a Kallós Zoltán Múzeum és Népművészeti Központot illetve a Maros Megyei Múzeum részlegeként működő Marosvásárhelyi Néprajzi Múzeum is.

A néprajzi szoba „berendezésének elvei – olvashatjuk a Magyar Néprajzi Lexikonban – sokat változtak az évtizedek folyamán. Míg a korábbiakban egy-egy berendezés összeállításánál nem voltak figyelemmel a létrehozandó együttes tudományos hitelességére, a mai elvek szerint a néprajzi szobák berendezésében csak azonos korszakra, azonos társadalmi rétegre, csoportra jellemző és csak meghatározott helyről származó tárgyakat lehet együttesként kiállítani. Gondosan kell ügyelni arra is, hogy az eredeti használatnak megfelelően kapjanak helyet a tárgyak, s csak annyi legyen, amennyit valaha egy-egy háztartásban, lakásban elhelyeztek és használtak.” Mi ebbe a kategóriába soroltuk azok a, főleg iskolákban, művelődési házakban stb. berendezett néprajzi kiállítások, melyek egy-egy szobaenteriőrt (tisztaszobát) próbálnak bemutatni, de olyanok is, melyek egy helyiségben hagyományos használati tárgyakat állítanak ki. Az iskolákban található ilyen jellegű szobákat a szakirodalom iskolamúzeumoknak is nevezi. A több helyiségből álló, laza szerkezetű és változatos tematikájú kiállításokat tartalmazó tárgyállományt a néprajzi gyűjtemény kategóriába soroltuk.